Bortárolás és pohárválasztás
Szerencsére, ma már egyre többen kapizsgálják, sőt sokan tudják is, hogy egy „kellemes borozás” kezdete többet jelent a dugó kihúzásánál, vagy a csavarzár kitekerésénél.
A jó borélmény előkészületekkel jár, amelynek fontos eleme a tárolás és a pohárválasztás, ha valóban jóminőségű bort választottunk! Ha nem, akkor a legjobb, ha a lőre a palackban marad, tehát kinyitni is felesleges, a tárolással vesződni meg pláne.
Hogy honnan ismerhető fel a minőség? Hát, ez a következő blogbejegyzésünk témája lesz 🙂, így most tételezzük fel, hogy kiválasztottunk egy igazán jóminőségű bort. Mi történik ezután?
Általában hazavisszük és a hűtőbe kerül. Ahogy csukódik a frizsider ajtaja, szinte azonnal meg is feledkezünk róla, hogy aztán néhány óra elteltével eszünkbe jusson, most már kellően lehűlt a borunk, így kezdődhet a kóstolás.
Nos, el kell mondanom, hogy a fentebb vázolt, az egyik legrosszabb eljárás, ami a borunkkal történhet. A bor ugyanis élő, éppen ezért folyamatosan fejlődik a palackban is, persze, ha nincs elpusztítva mindenféle adalékanyaggal.
A megveszem, lehűtőm, felbontom, elkortyolom metódus csak abban az esetben működik, ha a hűtés előtt legalább 24 órán keresztül vízszintes helyzetbe fektetve, hűvösebb, napfénytől távoli helyen pihentetjük a palackot. Ha ezt a lépést kihagyjuk, akkor ne várjuk minőségben ugyanazt a tételtől, amelyet egy borbárban vagy étteremben korábban megtapasztaltunk.
A borhűtés kifinomult módja pedig nem az, hogy órákra a hűtőben felejtjük borunkat, mert a helyes hőmérséklet kiemelten fontos! A könnyű fehér és rosé borok esetében az ideális hűvösség a 11-12°C (konyhai hűtőszekrényben ez kb. 1,5-2 óra), míg az egyéb, nem vörös tételeknél a legjobb iránymutató a bor alkoholtartalma, azaz érdemes azzal megegyező fokra hűteni a bort. Vörösborok esetében nem lövünk mellé, ha a klasszikus 17 – 18 °C-ot (konyhai hűtőszekrényben ez kb. 30-40 perc) tartjuk.
Ha túl vagyunk a bor helyes tárolásán és az ideális hőmérsékletű, akkor jöhet a következő lépés, a pohárválasztás. Egy klasszikus otthonba tudom, hogy nem jut minden szőlőfajtának külön-külön pohár, de erre nincs is szükség. Kétféle pohár elég az otthoni kóstoláshoz. Fehérborhoz és roséhoz, rizlinges poharat, míg a vörösborokhoz cabernet poharat ajánlok.
Ha már ennyi előkészületet tettünk, akkor joggal merül fel a kérdés: Na jó, de csak vegyem elő a poharakat és máris önthetem a bort? A válasz természetesen a NEM. A legnagyobb odafigyeléssel és körültekintéssel, egy tisztán tartott otthonban is úgynevezett mikroszemcsék rakódnak a poharak falára a tárolás során. Ezek pedig szintén tökreteszik az ízélményt. Talán ez most túlzásnak hangozhat, pedig az igazság, hogy ilyen apró dolgok is befolyásolni tudják a bor ízét. Hogy mindezt elkerüljük az első lépés, hogy a kiválasztott borunkból egy féldecit beletöltünk a poharunkba és átmossuk vele a pohárfalat. Ez egy ugyanolyan egyszerű mozdulatsor, mint amikor megsétáltatjuk a bort. Arra kell figyelni, hogy a pohárnak minél nagyobb felületét járja meg a bor. Ha végeztünk, akkor ürítsük ki a poharunkat. Egyéni ízlés kérdése, hogy ezt torokba vagy lefolyóba tesszük 🙂. Ezt követően poharunk már készen áll!
Bár mindez egy kicsit hosszadalmasnak tűnhet, de higgyétek el, igazán megéri tisztelettel és körültekintéssel bánni a borral, mert ízharmóniával hálálja meg!
Egészségetekre!